175 éve

Született, Zene

Apja, Alexander Grieg gazdag, skót származású kereskedő. Anyja, Gesine Judith Hagerup zenész és költő egy jónevű bergeni családból. Hatéves korában anyjától tanult zongorázni; ahogy előbbre haladt tanulmányaiban, Mozart, Beethoven, Weber és Chopin műveket tanult. Már ekkor szeretett órákon át kísérletezni a zongorával.

Grieg nem szerette az intézményes életet, az iskolába kerülve lázadozott és több szökési kísérlete volt. Az iskolában persze gúnyolták szeszélyessége és zenei próbálkozásai miatt. De 15. születésnapján fordulat következett. A Grieg családot meglátogatta Ole Bull, az "észak Paganinije", Norvégia büszkesége. Edvard játéka nagyon megtetszett Bullnak, így erősködött, hogy legyen a fiúból zenész. Így szüleit meggyőzve a következő októberben Lipcsébe ment tanulni. Grieg később így nyilatkozik lipcsei tanulóéveiről: "olyan bután hagytam el az iskolát, ahogy oda beléptem." Első lipcsei tanára, Louis Plaidy volt, aki a fiatal romantikussal zongoragyakorlatokat végeztetett. Olyan zeneszerzőktől, mit Muzio Clementi, Friedrich Kuhlau és Czerny, akiket Grieg szívből utált. Tanult még Moschelesnél is, (aki Mendelssohn közeli barátja volt), de ő is Chopin helyett Mozartot tanított. Carl Reinecke volt a zeneszerzéstanára, vonósnégyes és szimfonikus zenének az írását követelte, megelőző gyakorlat nélkül. Moritz Hauptmann, egyik zongoratanára "kiemelkedő zongoristának", "legjobb tanulómnak" nevezte Grieget.

1862-ben befejezve a lipcsei tanulmányokat, Grieg hazatért. Koncertet adott Bergenben, előadta Moscheles etűdjeit, egy Beethoven-szonátát és Négy zongoradarabjából (op. 1) hármat. Grieg Koppenhágába utazott, ami az akkori norvég kulturális élet központja volt. Itt ismerkedett meg elismert skandináv zeneszerzőkkel, mint Niels Gade és J. P. E. Hartmann. Hartmann hatására érdeklődni kezdett az északi legendák iránt. Itt találkozott unokatestvérével, a szintén bergeni születésű Nina Hageruppal. Rögtön egymásba szerettek, 1864 júliusában eljegyezték egymást. Eljegyzési ajándékul született Hans Christian Andersen Szeretlek téged versére írt lírai dala.

Visszatérve Norvégiába, Christianiában telepedett le. Nehezen talált munkát. 1866. október 15-én megszervezett egy történelmi eseménynek számító hangversenyt (ekkor Norvégia Svédországhoz tartozott), ahol csak norvég zene szerepelt: Nordaak néhány dala, Grieg néhány zongoradarabja és első hegedűszonátája. A hangverseny nagy sikert aratott, Grieg a "norvég zene új csillaga" lett.

1874-ben Henrik Ibsen levelében felkérte Peer Gynt című drámájának megzenésítésére. Grieg nagy kihívásnak tekintette a művet, nehezen szánta rá magát. Végül 1876 januárjában elkészült a 22 tételes partitúra.

1906-ban megírta a Fire salmer (Négy zsoltár) című művét, amely az utolsó olyan mű volt, amely a norvég népzenéből táplálkozott. Egészsége hanyatlani kezdett, a Troldhaugenről el kellett költöznie egy kristianiai szállodába. 1907 nyarán Leedsbe hívták egy fesztiválra. Utazás közben szívrohamot kapott, bevitték egy bergeni kórházba. Másnap reggel, álmában halt meg.

Ravatalánál több ezren búcsúztak, köztük külföldi méltóságok és a zenei világ képviselői. A hamvait tartalmazó urnát a Troldhaugen fjordjára néző sziklában helyezték végső nyugalomra. Nem véstek rá sírfeliratot.

Grieg nyughelye a sziklafalban, Troldhaugen közelében (Norvégia)

 

NÉHÁNY MŰVE.

 

• Négy zongoradarab (Op. 1.)
• Szeretlek téged (Dal: Hans Christian Andersen versére) 1864
• e-moll zongoraszonáta (Op. 7.) 1865
  • I. Allegro moderato
  • II. Andante molto
  • III. Alla Menuetto
  • IV. Molto Allegro
• F-dúr szonáta hegedűre és zongorára (Op. 8.)
  • I. Allegro con brio
  • II. Allegretto quasi Andantino
  • III. Allegro molto vivace
• Zongoraverseny, a-moll (Op. 16.) 1868
  • I. Allegro molto moderato
  • II. Adagio
  • III. Allegro moderato e marcato
• c-moll szonáta hegedűre és zongorára (Op. 45.) 1886–1887
  • I. Allegro molto ed appassionato
  • II. Allegretto espressivo alla Romanza – Allegro molto
  • III. Allegro animato
• Peer Gynt I. szvit (Op. 46.)
  • 1. Reggeli hangulat (Allegretto pastorale)
  • 2. Aase halála (Andante doloroso)
  • 3. Anitra tánca (Tempo di Mazurka)
  • 4. A hegyi király csarnokában (Alla marcia e molto marcato)
• Peer Gynt II. szvit (Op. 55.)
  • 1. Menyasszonyrablás (Allegro furioso) Ingrid panasza (Andante doloroso)
  • 2. Arab tánc (Allegretto vivace)
  • 3. Peer Gynt hazatérése (Allegro molto agitato)
  • 4. Solvejg dala (Andante)
• Hegyi szolga (Norvég ballada feldolgozása: baritonhangra, vonósokra és két kürtre)
• Lírai darabok I-X. címmel összefoglalt kötetekből (1867-1901 között):
  • I. kötet: (op. 12) 1867
    • Arietta (Arietta) (No. 1.)
    • Vals (Keringő) (No. 2.)
    • Vaegtersang (No. 3.)
    • Alfedans (No. 4.)
    • Folkevise (Népdal) No. 5.)
    • Norsk (Norvég dal) (No. 6.)
    • Album-leaf (Albumlap) (No. 7.)
  • II. kötet: (Op. 38.)
    • Voggevise (no. 1.)
    • Folkevise (Népdal) (No. 2.)
    • Melodie (Melódia) (No. 3.)
    • Halling (Norvég tánc) (No. 4.)
    • Springdans (Norvég tánc) (No. 5.)
    • Elegie (Elégia) (No. 6.)
    • Vals (Keringő) (No. 7.)
    • Kanon (Kánon) (No. 8.)
  • III. kötet (Op. 43.)
    • Sommerflugl (Pillangó) (No. 1.)
    • Ensom Vandrer (No. 2.)
    • I Hjemmet (No. 3.)
    • Liden Fugl (Kismadár) (No. 4.)
    • Erotik (No. 5.)
    • Til Fararet (No. 6.)
  • IV. kötet (Op. 47.)
    • Valse-Impromtu (No. 1.)
    • Albumblat (Albumlap) (No. 2.)
    • Melodie (Melódia) (No. 3.)
    • Halling (Norvég tánc) (No. 4.)
    • Melancholie (Melankólia) (No. 5.)
    • Springdans (Norvég tánc) (No. 6.)
    • Elegie (Elégia) (No. 7.)
  • V. kötet (Op. 54.)
    • Gjaetergut (No. 1.)
    • Gangar (Norvég induló) (No. 2.)
    • Troldtog (Törpék indulója) (No. 3.)
    • Notturno (No. 4.)
    • Scherco (No. 5.)
    • Klokkeklang (No. 6.)
  • VI. kötet (Op. 57.)
    • Svundne Dage (No. 1.)
    • Gade (No. 2.)
    • Illuzion (Illúzió) (No. 3.)
    • Hemmelighed (Titok) (No. 4.)
    • Hun danser (No. 5.)
    • Hjemve (Honvágy) (No. 6.)
  • VII. kötet (op. 62)
    • Sylphe (No. 1.)
    • Tak (Hála) (No. 2.)
    • Fransk Serenade (Francia szerenád) (No. 3.)
    • Baekken (Csermely) (No. 4.)
    • Drömmesyn (Látomás) (No. 5.)
    • Hjemad (Hazafelé) (No. 6.)
  • VIII. kötet (Op. 65.)
    • Fra Ungdomsdagene (No. 1.)
    • Bondens Sang (Parasztdal) (No. 2.)
    • Tungsind (Melankólia) (No. 3.)
    • Salon (No. 4.)
    • I Balladetone (Ballada) (No. 5.)
    • Bryllups-dag pa Troldhaugen (Troldhaugeni nász) (No. 6)
  • IX. kötet (Op. 68.)
    • Matrosernes Opsang (Matrózdal) (No. 1.)
    • Bedstemors (Nagyanyók menüettje) (No. 2.)
    • For dine Födder (No. 3.)
    • Aften pa Höjfelden (No. 4.)
    • Badnlat (Bölcsőben) (No. 5.)
    • Valse mélancolique (Melankólikus keringő)
  • X. kötet 1901 (Op. 71.)
    • Der var engang (No. 1.)
    • Sommeraften (Nyári este) (No. 2.)
    • Smatrold (Kobold) (No. 3.)
    • Skovtilhed (No. 4.)
    • Halling (Norvég tánc) (No. 5.)
    • Forbi (Elveszett, elmúlt, vége) (No. 6.)
    • Efterklang (Jókívánság, üdvözlet) (No. 7.)