Köszöntelek a Instrumentális zene közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Instrumentális - ének nélküli zene bármilyen műfajban vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Köszöntelek a Instrumentális zene közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Instrumentális - ének nélküli zene bármilyen műfajban vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Köszöntelek a Instrumentális zene közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Instrumentális - ének nélküli zene bármilyen műfajban vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Köszöntelek a Instrumentális zene közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Instrumentális - ének nélküli zene bármilyen műfajban vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Tanulmányai befejeztével a katedrális orgonistája lett. 1755-ben Győrben kap kórusvezetői állást az orsolyita templomban, majd 1757-től Maria Taferlben lett orgonista és karvezető. Innen került Bécsbe, ahol eleinte a karmelita templom kórusvezetői posztját töltötte be. Ez idő alatt Mann udvari orgonistától vett orgonaleckéket, barátaival Michael Haydn-nel és Franz Joseph Aumann-nal. 1772-ben nevezte ki II. József császár udvari orgonistának, Mann utódjának. Ezt pozíciót húsz évig töltötte be. 1792-től haláláig a Szent István székesegyház karnagya lett. Itt alakult ki legígéretesebb tanítványainak köre, amelybe Beethoven, Johann Nepomuk Hummel, Franz Xaver Wolfgang Mozart, Joseph Weigl, Ignaz Moscheles, Ludwig-Wilhelm Tepper de Ferguson, Antonio Casimir Cartellieri és Joseph Eybler tartozott. A stockholmi Svéd Zenei Akadémia 1798-ban tiszteletbeli tagjai közé választotta.
Felesége, egy eggenburgi szobrász leánya, Rosalia Weiss volt. Tizenöt gyermekük közül csak hat élte túl édesapját. 1809-ben hunyt el Bécsben. A Szent Marx temetőben (Sankt Marxer Friedhof) helyezték örök nyugalomra. Mind zenei, mind elméleti munkáit, egykori tanítványa, Ignaz von Seyfried, rendszerezte és adta ki 1826-ban.
Albrechtsberger 279 egyházi művet, 278 csak billentyűs hangszerekre és 193 egyéb hangszerre, illetve zenekarra írt világi művet komponált, közülük kiemelkedik C-dúr hárfaversenye és a császári udvar számára írt kamarazenéi, melyek előadásában maga II. József is közreműködött csellón. Kevés kottája jelent meg nyomtatásban, ennek ellenére az Országos Széchényi Könyvtárban több, mint 300 művét őrzi, melyek az Esterházy-gyűjtemény részét képezik. A többi munkájának kéziratát a Bécsi Zenebarátok Társasága (Wiener Gesellschaft der Musikfreunde) őrzi.
Johann Georg Albrechtsberger sírja a bécsi Szent Marx temetőben
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!